Csodálatos alkotói napot töltöttünk Török Tivadar nívódíjas festőművész, grafikus, karikaturista vezetésével a táborban. Délelőtt ceruzával rajzoltunk, a délután a festésé volt a fő szerep, bár nem végeztünk még, az alkotások száradnak holnap délutánig. A fazekas munkáink végeztével folytatjuk a festést... holnap jövünk újabb jelentkezéssel a táborból.

Kézműves tábor második napja Stekli Ilona fazekas népi iparművész és Gergye Ferencné Gyökeres Ági néni segítő támogatása mellett zajlott a helyi fazekasházban. Amikor kézbe vettünk egy darab agyagot, önkéntelen mozdulattal gyúrogatni, hengergetni, lapogatni kezdtük. Ez már elég is volt ahhoz, hogy valamilyen tárgyat, díszt alkossunk. A képeken látható alkotásainkra büszkék vagyunk. Hogyan telt a napunk? Hát így, alkotással... "„Minden amire szükséged van, mélyen benned él és várja, hogy megmutatkozhasson. Csak maradj csendben és adj időt, hogy ami belül van, megtalálhasson téged.” A finom ebéd után, -brokkoli krémleves, göngyölt hús rizzsel-, folytattuk a tegnapi festést, és igazi csodákat élhettünk meg ma is.

A kézműves tábor harmadik napján Szabó Lajos fafaragó mesterrel dolgozhattunk együtt, aki a sportpályán várta reggel a csapatot. Az első instrukciók után késekkel, vésőkkel, kalapácsokkal felszerelkezve láttunk hozzá a munkához. Faragtunk... Lajos bácsi közben mogyorót farigcsált, felrajzolta a hasított akácra a mintákat. Szép lassan mindenki számára egyértelművé vált, hogy itt valami különleges dolog készül, amihez egy faragott botocska, mogyoró, zsineg és egy - jelen esetben-, almára van szükség. Úgy hívják ezt a csodát, Türjei pörgettyű, mi neveztük így el. Ez egy népi gyermekjáték, ami megizzasztotta a csapat tagjait mire az akác fadarabból vékony pálcát faragtunk. Ez korántsem olyan egyszerű művelet, viszonylag sérülésmentesen meg is oldottuk a feladatot, de köszönhető ez Lajos bácsinak és Zsuzsa néniknek, (három is volt! :) ) akik besegítettek a faragásba. Küzdöttünk hősiesen a fával. Aztán ebédkor, jó pár Barátfüle elfogyasztása után újult erővel folytattuk a munkát. Megérdemelt fáradozásunk gyümölcseként elkészültek a pörgettyűk. Közben Nagy Feri bácsi Johann Attila bácsival és Gergővel befűtötték a kemencét, ahol az uzsonnánk is elkészült. Mire a lányok és Levi összeseperték a faforgácsot, a pizzák is megsültek. A táborban most nem cicát, hanem átmenetileg két kutyust is befogadtunk, itt említjük meg, aki követte a helytörténeti tábor bejelentkezéseinket, ő tudja, hogy van egy Chaplin nevű kandúrunk. Róla még láthatunk majd képeket is a posztjainkban később. A pizzasütés mesterei és a tanácsadók jó munkát végeztek, hiszen mindent elfogyasztottunk. A három nap alatt a tábori étkezéseinkre Attila bácsi felügyelt, volt gyümölcsünk és védőitalunk bőven. Köszönjük Feri bácsinak, a település vezetőjének, hogy nem szenvedtünk hiányt semmiben, minden nap édesség is került az asztalra: Dörmi piskóta szelet és nápolyi. Köszönjük minden közreműködőnek a segítséget, mert emlékezetes nyarunk volt Türjén, kedves barátságok köttettek és ígéretek: jövőre veletek, ugyanitt! Az elkészült alkotásokat szeptember végén kiállításon láthatja majd a nagyérdemű.